A halál időpontja megváltoztatható az ősi mexikói indiánok szerint – Carlos Castaneda, don Juan tanításai

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), indián kultúra és jógatudomány

Forrás: Carlos Castaneda, A csend ereje és Carlos Castaneda, Az álmodás művészete

A valóságról alkotott kép egyesítése

Senkinek nem szeretném támadni a hitét, meggyőződését, ez az írásom is csupán saját meglátásaimat tükrözi. Mindig hangsúlyozom, hogy az igazság egyetemes, mindegy milyen kultúrközegben, milyen nyelven és mekkora részt felfedezve belőle vallunk róla. Istent hívhatjuk egy magasabb intelligenciának és a szent iratokból kiolvasható, hogy valójában a teremtő és teremtett tárgyak egyek. Ezt mind megtapasztalta: Jézus, Buddha, Szókratész, Tilopa, Szent Ferenc, Szent Ágoston, Lao-ce, Mohamed stb. – Carlos Castaneda könyvei, Carlos Castaneda don Juan tanításai, mexikói indián.

A mexikói indiánok bölcsessége

A mexikói indiánok pedig szellemnek hívják Istent, de mi a különbség a címkét leszámítva?

A filozófus Logosznak, a buddhista nirvánának, a keresztény Isten királyságának hívja, a jógi pedig turíjának, mikor eggyé válunk az örök abszolúttal. A tudomány pedig talán delta és azon túli tudatállapotnak. Lehet hívni samadhinak (ami már egy elég mély állapot) és Krisztus tudatnak. De a szavak, csak szavak maradnak… Évek óta kutatom a témát és most szeretném bebizonyítani, hogy az ősi indián kultúrában is ugyanaz volt a szándék: megismerni a valóságot és túljutni az elmén. Mikor valaki csak Isten képét tartja elméjében és hozzá imádkozik – ahogyan nagy szentjeink tették ezt -, akkor valójában egyhegyűvé teszi az elmét és szép lassan túl lép rajta (lásd ősi jógatudomány módszerei). Mi a különbség? Lényegi különbség – de ez csupán az én véleményemet tükrözi -, nincsen.

A jógatudomány és a meditációs pszichoterápia klinikai alkalmazása egy konkrét esettanulmány alkalmával

 

Carlos Castaneda könyvei és don Juan tanításai

Hiteles forrásra akadtam Carlos Castaneda antropológus könyvei segítségével. Az ő mentora volt don Juan, a mexikói indián, aki átadta számára a tudást. Erről már sokat írtam a másik blogomban. Most nézzük meg az azonosságokat, melyről más, ismertebb kultúra is beszámol.

Az igazság egyesítése

A puszta figyelem technikája, megtalálható a hindu vallásban, de a buddhizmus dzogcsen ágában is. Hasonló technika található meg a pszichológiában az introspekció nevén. És ugyanezt a módszert, az ősi indiánkultúrában a nagualok (nagy tudású, illetve energiájú ember) cserkészés néven alkalmazták. Tehát hellyel-közzel ugyanarról van szó. Emellett ők is az én-nélküliséget tűzték ki célul (lásd indiai kultúrában anatta, gondoljunk pl. Tilopára). Ezen kívül pusztán a szemükkel képesek voltak a nagualok másokban tudatállapotot megváltoztatni az ősi mexikói indiánkultúra szerint. Úgy nevezték, hogy a gyűjtőpontot (érzékelést összegyűjtő pont) elmozdítják. Ez hasonló az indiai kultúrában lévő trataka módszeréhez, amikor a gyertya láng nézésével tekintetünk és legfőképpen elménk megerősödik és átható lesz. Energiát tudunk átadni a másik embernek a puszta tekintetünkkel.

 

A nagualok mindig feddhetetlenek voltak, így nevezték a tudatosságot. Ez is egyfajta egyezés a kultúrák között. Isten helyett a szellemben hittek, aki teszi a dolgát, mi csupán az ő bábui vagyunk… A nagualok továbbá, hasonlóan az indiaiakhoz a személyiségen túli birodalmat kutatták még, ha nem is így hívták. De az ÉN, az ego megsemmisítése volt a cél. Azt mondták szükség van egy állandó harcra az ÉN ellen, ami megfoszt minket a valódi erőnktől. A csendes tudás segítségével elcsendesítették az elméjüket. És elmozdítva a gyűjtőpontot az ÉN túlzott törődése is elmozdult. Az öntükrözés tükrének szétzúzása volt a cél (így nevezték ők), vagyis az énkép megsemmisítése. És az élet számukra egy küzdőtér volt, ahol sok minden lehúzhat minket és könnyen megfeledkezünk arról, hogy az a dolgunk, hogy megváltsuk önmagunkat. Szántszándéknak hívták azt az erőt a nagualok, ami mindent áthat és, ami az érzékelésünket eredményezi. Ők fénygömbnek nevezték az aurát. És a hindukhoz hasonlóan a tudatos álmodást alkalmazták, hogy más-más tudatállapotokba kerüljenek és megismerjék a halál művészetét. Hiszen az alvás egy kis halál… Egy öntudatlan állapot marad, amíg nem kezdünk dolgozni vele, a hindu kultúrában lásd jóga nidra (jóga alvás).

Napi 2-3 óra alvással is kialudhatjuk magunkat, ha a pszichénk jól funkcionál – alvás fázis, alvás, túl sok alvás, mély alvás, kevés alvás, rossz alvás ellen, sok alvás, pihentető alvás, REM alvás, jóga nidra, Mándúkja Upanisad

Az intuíció alatt a szántszándékhoz fűződő kapocs aktivitását értették. S szerintük a halál szándéka felfüggeszthető a gyűjtőpont elmozdításával. Ennek segítségével bármivé változhatunk: öreggé, fiatallá, kövérré, sovánnyá stb.

A szokatlan viselkedés, illetve látvány is elmozdítja a gyűjtőpontot, mely összevág azzal amikor azt mondjuk, hogy elakad a lélegzetünk.

Az álmok irányítása és cserkészés (viselkedés uralása) segít áthelyezni a gyűjtőpontot. Ez összevág azzal, amivel a jógik is foglalkoznak, azaz az álmok, illetve alvás tudatállapotainak megtartásával.

Konkrét meditációs gyakorlatok, melyeket bárhol gyakorolhatunk, így nem kell külön időt szánnunk rá – tudatállapotok, a meditáció fogalma, jóga meditáció, zen meditáció, transzcendentális, mantra meditáció, zazen meditáció, meditáció otthon, alfa meditáció I.

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
nevetésjógi, operáció