A pozitív gondolkodás elfojtáshoz vezethet. Hogyan működik a jó pszichológus, személyi és életvezetési tanácsadó

 In Coaching, pszichológia, keleti filozófia és egyéb (cikkek), személyiség + keleti pszichológia

Forrás: Szvámí Ráma, Az örömteli élet művészete – Kelet üzenete, A boldogság az élet beteljesült állapota, rajtunk múlik akarjuk-e…

A pozitív gondolkodás elfojtást eredményezhet

Ezek a cikkek sajátságos életszemléletemről szólnak, kérem ne tekintse őket szakpszichológiai írásoknak.

Ha nem érezzük jól magunkat pszichésen és menekülésképpen ennek köszönhetően mindenre úgy tekintünk, mintha pozitív lenne, akkor becsapjuk önmagunkat. Ez olyan, mintha becsuknánk a szemünket, ha rosszat látunk, sőt bebeszélnénk magunknak, hogy hipót inni jó dolog. Nem az nem arra van. Így a tudattalanban elfojtásra kerülhet sok impresszió, tudattartalom, ami erősebben tör majd felszínre – lelki egészség, pozitív gondolkodás, jó pszichológus, pszichoterapeuta, lélekgyógyász, személyi és életvezetési tanácsadó.

Ezért az is egy út, ha nem a pozitív és nem is a negatív gondolkodásra törekszünk, hanem a reális gondolkodásra. És abba hagyjuk a kényszeres, kóros gondolkodást. Erről már írtam.

Lásd, Mi az, ami két millió eurónál is sokkal boldogabbá tesz minket és bárki bárhol, bármikor megkaphatja? Egyszerű teszt-gyakorlat a cikkben és megoldás a legvégén – boldogság, most, jelen, most hatalma, Eckhart Tolle, a most hatalma a gyakorlatban I.

Sőt, a bölcs emberek azért bölcsek, mert a gondolkodáson túli birodalomban léteznek (meditációs állapot) és onnan nagyobb spektrumot látnak át a valóságból. Ezért mondhatta Shakespeare, hogy nincs jó és rossz, csupán gondolkodás teszi azzá. És a nagy tudósok (bármilyen paradoxonnak is hat) a nem-gondolkodás állapotából alkotnak meg nagy gondolatokat, tételeket stb. A formaidentitás mögött ugyanis nagyobb a szabadság és ez a láthatatlan dolog tartalmazza az igazságot, nem a leírt szavak. Hiszen attól, hogy valami nem megfogható hétköznapi értelemben, attól még létezhet, sőt (pl. szerelem, oxigén stb.).

Visszatérve tehát a szavakra, az csak egy kifejezési mód. Ahogyan a művészetekben az ihletettséget (az ihletettség állapotának létrehozásáról már írtam ezen a linken) szép szavakkal, költeményeken keresztül ki lehet fejezni. De egy festmény is ugyanazt tárja elénk, csak más oldalát mutatja meg mindennek. Tehát egy forrásból táplálkozik minden művészet.

A kérdéseinkre a választ itt és így találjuk meg…

– Nem tudom a választ a kérdéseimre.
– Honnan jönnek ezek a kérdések?
– Belülről.
– Akkor a válasznak is ott kell lennie. Az imádkozás vagy meditálás segít. Itt megtalálható a válasz. Csak hagynunk kell megjelenni a gondolatokat, mindegy milyenek azok. De előtte fel kell tennünk a kérdéseinket… Miért hinnénk magunkat gyengébbnek a gondolatainknál?

A lelki egészség megtalálása a gondolkodási folyamatok átlépésével

Amikor valamit nem teljes lényünkkel teszünk meg, az nagyon káros tud lenni. Ilyenkor ugyanis lényünk, tudatunk egy része nem ért ezzel egyet és ellene cselekszik. Ily módon létrehozva az akadályt. A lelki egészség titka, mikor örömmel teszünk valamit elfogadva azt teljes mértékben. Ami éppen megtörténik. A meditációt, lelki gyakorlatokat nem erőszakosan kell elvégeznünk, hanem egész életünket át kell, hogy itassa ez a hozzáállás. Más szavakkal az a legjobb mikor meditációban maradunk. Tehát nem arról van szó, hogy 1-2 órára elvonulunk minden nap, aztán ugyanúgy éljük az életünket…

A gondolatokat tehát nincs értelme elnyomni, mert ugyanoda fogunk visszatérni. Inkább a figyelem segítségével hagyjuk, hogy ezek maguktól előjöjjenek. Ugyanis ezek szeretnének megnyilvánulni. A gondolatok amúgy is egymást tolják el és mindig jön egy újabb gondolat, amivel identifikálódunk (azonosulunk). Ennek sosincs vége, ha nem kezdünk el dolgozni ezen, de nem gondolatok segítségével. Tehát egyik gondolat, érzés sem marad meg véglegesen, így nem kell belőle problémát gyártanunk, igaz? És nem kell folyton minden gondolatnak kifejezésre jutnia, ne hagyjuk, hogy ide-oda rángassanak a gondolatok és érzések. Természetesen az sem jó, ha egyik gondolatunkat sem váltjuk tettre vallja Swami Rama (himalájai bölcs), mert akkor csupán álmodozók maradunk.

Beszélgessünk önmagunkkal. Miért teszünk meg egy dolgot? Mi van mögötte? Mi az, ami állandó, ami az állandóan változó gondolatok és érzések, hangulatok mögött bukkan fel? Ami mindig létezik (éjjel és nappal, télen és nyáron)? Ennek azt hiszem több köze van valódi lényünkhöz, mely nem fejezhető ki szavakkal, hiszen sokkal több annál…

A jó pszichológus, lélekgyógyász, pszichoterapeuta, személyi és életvezetési tanácsadó

Swami Rama a segítőt, pszichológust, pszichoterapeutát, lélekgyógyászt (mindegy hogyan nevezzük) öt alapvető tulajdonság jellemzi:

– Őszinteség

Általában előnyös oldalunkat mutatjuk embertársainknak. De a pszichoterápiában fontos, hogy gyengeségeinket is megmutassuk, hogy dolgozhassunk rajta. És a pszichoterapeutának is őszintének kell lennie és hitelesnek, kongruensnek (amit mond összhangban van azzal, amit megtesz).

– Önzetlenség
– Megértés
– A fejlődési folyamat megfigyelése
– Önbizalom felé vezetni a klienst

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

Cikk kategória (angol, magyar)

AJÁNLOTT CIKKEK
Himalájaérzékzavar